Biológia - Kémia szakmai blog

A könyv azzal foglalkozik, hogy vajon mi tesz egy iskolát, egy osztálytermet ideális tanulási környezetté, ahova mind a tanárok, mind a diákok szívesen lépnek be. Persze nem csak a legmodernebb informatikai eszközök, érintőképernyők, háromdimenziós vetítések, futurisztikus lehetőségekre gondolnak, hanem fontos pl. a bútorok mozgathatósága, a terem gyors átalakíthatósága, mobilitására, az ergonómiai szempontok figyelembe vétele is.

Épület

A berendezés

A falak és menyezet színei

Nagy irodalma van a színek emberi szervezetre gyakorolt hatásáról: vannak olyan színek, amelyek jó érzést váltanak ki az emberből, motiválóan hatnak rá, nem fárasztják el a szemet, segítik a tanulást jókedvre derítenek (világos sárga-narancssárga), növelik a koncentrációt (bézs), nyugalmat sugároznak, segítik a koncentrálást (pasztell kék, zöldeskék, zöld) Fontos a több szín használata: Igazán motiváló tanulási környezetet, ha a tanterem négy fala közül az egyiket – amelyiket a diákok a legtöbbet nézik – más színűre, élénkebbre, sötétebb tónusúra, vagy komplementer-színűre festetjük, mint a többi falat. Ez esztétikailag is fontos, de a diákok szemére is jó hatással van.

Fény, megvilágítás

A fénycsövek károsítják, eröltetik a szemet, nem eredményeznek pontos színlátást, és nem energiatakarékosak. Helyettük energiatakarékos, de teljes spektrumú fehér fényt kibocsátó LED-eket (light-emitting diode) javasolnak fényforrásként. Elhelyezésüknél törekedni kell arra, hogy minél kevesebb árnyék keletkezzen, és igény szerint alakítható legyen a tanterem megvilágítása.

Az ablak elsötétíthetősége

Kell a technikai eszközök hatékonyabb használatához.

Bútorzat

Görgőkön guruló, de lefékezhető,19 fokban dönthető trapéz alakú asztalok, görgős székek, könyvespolcok, szekrények, amelyek alkalmasak a különböző számítástechnikai eszközök tárolására, biztosítják a gépek megfelelő szellőzését, illetve azt, hogy egy átlagos méretű ember elérje bármely gépet.

Oktatási helyiségek

A helyiségek kialakításánál figyelembe kell venni a tantermekben folyó munka és a használati szokások jellegét, az egyes korcsoportok testének és részeinek méretét, alakját, valamint mozgásuk és erőkifejtésük jellemzőit.

Általános oktatási egység

Az általános oktatási helyiségek kialakításánál a teremben folyó munka jellegének megfelelő bútorzatot kell biztosítani, és a különböző elrendezéseknél a megfelelő nagyságú közlekedési útvonalak biztosítása szükséges. Fontos, hogy a használaton kívül lévő székek, asztalok, írólapok egymásra rakásolhatók és könnyen mozgathatók legyenek, hogy minél kisebb helyet foglaljanak el a tanteremben. Görgős munkaszék?

Az ülés ergonómiája

A megfelelő szék, amely a derekat támasztja meg. Rendkívül fontos, hogy a lábfej kellően meg legyen támasztva, ha nem ér le kényelmesen a láb, akkor a lábfej megtámasztását láb- támasszal kell biztosítanunk.

Helyszükséglet

Mindent figyelembe kell venni az elrendezésnél:

Csoportmunkát végeztetünk-e, frontálisat?

Akarunk-e a padok között eljárást biztosítani a tanulók, illetve az oktató számára (az utolsó sorban ezt a távolságot nagyobb ráhagyással kell kialakítani, mivel a sorok közötti közlekedés esetén a felsőtestünk már nem tud átnyúlni a másik sor fölé, itt a falvédelemre is gondolni kell a szék háttámlájának magasságában, a székek ki-be mozgatása miatt.)

Szeretnénk-e a padsorok között eljárást biztosítani?

A táskatartó az asztal oldalán helyezkedik-e el?

A tanteremben a bejárat mellett oldalt vannak-e elhelyezve a kabát- és táskatartók?

Az egyes látómezők akadálytalanok-e?

Ideálisan vannak-e elhelyezve a különböző szemléltető eszközök az egyes látómezőkbe?

Berendezések eszközök

A képernyő

:stabil, villódzásmentes készülék, állítható legyen a fényesség és a jel-háttér kontraszt.

A billentyűzet:

a monitortól különálló, dönthető, felszíne fénytelen, a billentyűkön megjelenő jelek egymástól könnyen megkülönböztethetőek és jól olvashatóak.

Az egér:

megfelelő csuklótartással, és a csukló megtámasztásával, csuklótámasszal, lehet védekezni. A megtámasztás lényege, hogy a billentyűzet, egér különálló és megfelelő magasságban legyen, mely lehetővé teszi a kéz, csukló és a kar természetes helyzetét. Zselés csuklótámasszal ellátott egérpadok

Egy képernyős munkahely beállítása

Milyen magasra állítsuk a monitort? Milyen messze legyen a szemüönktől? Hogyan helyezkedjen el az alkarunk, a csuklónk, s ennek megfelelően a billentyűzet és az egér? (RSI-CTD megbetegedések csökkentése) Hogyan helyezkedjen el a comb, ennek megfelelően milyen magas, milyen dőlésszögű legyen a szék? Fontos a derekunk: deréktámasz, szinkronmechanikás ülőszék. Lábtér biztosítása: görgös szék.

A képernyős munkahelyek világításának kérdései

Az ablak és a mesterséges fényforrás fénye vagy oldalról, vagy felülről essen. Kerülni kell a csillogó felületeket: tükör, lakkozott bútorok, fényes padló. Az ablaktól min. 2 m-re legyen a monitor. Ha mégis van tükröződés, akkor monitorszűrők, ablakokban állítható takróeszközök kínálnak megoldást.

A fizikai környezet kialakításának feltételei

Az ergonómia szó felvetődésekor a szerzők Murrell-t (1965) idézik: „Az ergonómia az ember és munkakörnyezete kölcsönhatásának tudományos tanulmányozása. A munkakörnyezet azonban ebben az értelemben nem csupán a dolgozót körülvevő fizikai környezeti tényezőket jelenti, hanem a munkavégzés során használt eszközöket, anyagokat, továbbá a munkamódszert, a munka szervezetét, akár egyéni, akár csoporton belül végzett munkáról van szó. Mindezek kapcsolatban vannak magával az emberrel: a képességeivel, a lehetőségeivel és a korlátaival.” (28.o.)

Fontos szempontok a megfelelő fizikai környezet kialakításakor:

- a világítás (természetes és mesterséges fény, általános-helyi megvilágítás, káprázás, a fény iránya a tanulók helyéhez képest),

- a zaj (szünetek, tanórák, szabadidős tevékenységek esetén, a megengedett maximális zajszint: 60dB),

- a rezgések,

- a klíma (hőmérséklet, páratartalom, légmozgás és hősugárzás, 20 0C -19/2002 (V.8.) OM rendelet),

- a levegőminőség (friss levegő és növények elhelyezése)

- és a meteorológiai tényezők.

A szerzők részletesen taglalják a tér kialakítás lehetőségeit is: pl. a centrális, az átriumos és a fésűs térelrendezést.

INFORMATIKAI INFRASTRUKTÚRA

Az oktatástechnológiai eszközök közül kiemelkedik az interaktív tábla, amely „átmenetet biztosít a frontális óravezetés és a tanulók aktív tevékenységén alapuló kollaboratív tanulása között” (42.o.). Előnyei között megemlíthetjük, hogy fejleszti a tanári tervezőmunka minőségét, flexibilitását, és kollaboratív kísérletezésre alkalmas terepet hoz létre.

Az első előnynél fontos megemlítenünk azt, hogy a szerzők szempontokat ajánlanak a hatékony tanári tervezőmunkájához. Ezek a következők:

- elérendő konkrét célok meghatározása,

- fogalmi elemzés és logikai elemzés,

- pszichológiai elemzés,

- neveléstani szempontú elemzés,

- didaktikai/ oktatástechnológiai elemzés,

- metodológiai elemzés. (45.o.)

A következő részfejezet a szavazórendszerekről tájékoztat, amelyek segítik a hatékony és gyors visszacsatolást a tanár számára. Ezeknek különböző fajtái vannak. Beszélhetünk olyan szavazórendszerekről, amelyek interaktív táblával ill. anélkül használatosak, valamint különböző fejlettségű rendszerek is vannak (pl. LCD-kijelző a klikkeren). Órai felhasználása igen sokoldalú lehet.

A következő projektortípusokat különböztetjük meg: a folyadékkristályos panel(ek)ből

felépülő (LCD, liquid cristal display) és a mikrotükrös (DLP, digital light processing) projektort, továbbá létezik az LCOS (Liquid Cristal on Silicon) elnevezésű projektor is (51.o.). Ezeknek a kiválasztásánál a következő szempontokat kell figyelembe vennünk: a fényerő megválasztása, a felbontásra vonatkozó elvárás, a kontraszt értelmezése, trapéz korrekció, zajszint, izzó élettartam, súly, a megjelenítés méretaránya, a vetítő ernyő felületének minősége.

A kiválasztásnál fontos szerepet játszik egyrészről a funkcionális használat és az üzemeltetési körülmény. A projektorokhoz a szerzők a fali felfüggesztésű vetítővásznat ajánlják.

További interaktivitást biztosít az órán a Tablet PC (amelynél toll helyettesíti az egeret, kézzel való jegyzetelés billentyűhasználat helyett), az Ultra-mobile PC (UMPC) (érintőképernyős), a PDA (digitális személyi asszisztens),a Smart phone (PDA és a mobiltelefon ötvözete) és a classmate PC (CMPC).

Tanár-diák-szülő kapcsolatban szerepet játszó eszközök

Digitális napló: a hagyományos napló elektronikus formában

A következő részben a pályázati lehetőségeket, a különböző pályázatokat sorolják fel a szerzők (82-89.o.) Jelentések, beszámolók készítése történhet haladási napló (a tananyagban való előrehaladás nyomon követése, valamint a késések és hiányzások adminisztrálása) segítségével. A digitális napló serkentheti a dicséretek számát, segíti a szülői tájékozódást is és a tanárok egymás közti kommunikációját (pl. dolgozatok beosztása, teremfoglalás).

A 70-72. oldal között a digitális napló magyarországi elterjedésről olvashatunk.

Az iskolában nagyon fontos a megfelelő biztonság fenntartása is, amely csak azzal valósítható meg, ha folyamatosan nyomon követjük azt, hogy ki lép be az épületbe. Erre ajánlanak megoldást a szerzők: pl. a „proximity card”-ot, (érintésmentes azonosításra szolgáló chipkártya), amely jutányos áron beszerezhető. Fontos a használatának az elfogadtatása a gyerekekkel, ez pedig úgy a legegyszerűbb, ha valamilyen más „funkciót” is adunk a kártyának: pl. az öltöző nyitását mágneszáras ajtóval, de könyvtári kölcsönzőjegyként, ebédjegyként, beléptetőként (ilyet már láttam iskolákban) is funkcionálhat. Használható egy speciális információs rendszer beszerelése esetén, amely lehetővé teszi, hogy a diákok a kártyájukkal különböző közérdekű információkhoz jussanak.

A telefonhasználatot is sokféleképpen lehet korlátozni intézményen belül: vannak olyan iskolák, ahol tarifaelszámoló rendszer van, mely kóddal működik. „Az igazán jó választás – bár az utóbbi pár évben a telefonszámok liberalizációja miatt az egyre kevésbé működik hatékonyan – az olyan szoftver és a hozzá kapcsolható telefonközpont, amely képes arra, hogy a három nagy mobil cég SIM kártyáját is tudja kezelni” (79.o.). További lehetőség a flottakedvezmények kihasználása (amikor a „flotta” tagjai ingyen beszélnek) és a VoIP.

CRM =ügyfélkapcsolat-kezelő rendszer, amely segíti a diákok, szülők, pedagógusok és az iskola közötti kommunikációt, pl. osztálykirándulás-szervezése, információátadás a pedagógusok között. A rendszer alkalmas arra is, hogy különböző elemzésekhez használjuk fel (ebben az esetben a különböző jelzőlámpáról vett színek piros-zöld-sárga különböző jelentésekkel bírnak aszerint, hogy van-e probléma az adott területen. Segítségével a diákok „életútja” is követhető egészen az óvodától a felsőoktatásig.

PEDAGÓGIA

Tartalom

Mi a digitális tananyag?

Digitális, ha olyan didaktikai megoldásokat (oktatófilm-részleteket, interaktív animációkat, a szöveget életre keltő hangzó anyagot, a lexikon-szócikknél sokoldalúbb fogalom-magyarázatokat, gyors keresési és eligazodási funkciót és egyéb interaktív felhasználási és visszacsatolási lehetőségeket) tartalmaz, amelyek segítik a tartalom elsajátítását, hatékonnyá és élvezetessé teszik a tanulást. A digitális tananyag korszerűsége a felhasználójának pedagógiai nézetétől függ. Van, aki csak a számítógép és projektor az írásvetítő és a magnetofon funkcióit egyesítő, kényel- mes többfunkciós bemutató eszközként használja. Ha ennél több, akkor új pedagógiai kultúráról beszélhetünk. Ezek műfajai:

Műfajok

• Önálló ismeretszerzésre szolgáló eszközök

• Oktatási eszközök

• Értékelő eszközök

• Digitális oktató játékok (edutainment)

• Összetett tanulási és / vagy munka-környezetek

• A tanulói teljesítmény rendezett és hiteles bemutató környezete

• Integrált távoktatási keretrendszer

Tananyag adatbázisok

Magyarországon 2002-ben, Európában az elsők között kezdődött a Sulinet Digitális Tudásbázis (SDT, http://sdt.sulinet.hu) kialakítása. Az első országos, ngyenes, és a Nemzeti Alaptantervre alapozott tudástár, Európa-szerte jelentős fejlesztésnek számít.

Az SDT szolgáltatásai:

• Digitális tananyagok összegyűjtése, majd közreadása (szükség szerint tartalmi és technikai korrekciók után),

• Új tananyagok létrejöttének elősegítése pályázatokkal,

• Tananyagkezelő keretrendszerben a tananyagok, tananyagelemek és a hozzájuk kapcsolódó módszertani

ötletek, kipróbálási tapasztalatok elérhetővé tétele minden hazai és határon túli pedagógus, szülő és diák számára.

Az SDT objektum alapú tartalomkezelő rendszer. Az objektumok elemi tartalmi egységek, tananyagelemek: szöveg, kép, mozgókép, animáció, hang, linkek, tesztfeladatok, gyűjtemények stb.

Megosztott nemzetközi tananyagtár. A CALIBRATE: keretein belül egy új európai digitális tananyag-adatbázis kiépítése kezdődött el (Learning Resource Exchange, LRE), amely újabb, immár a magánszektorból is érkező, ingyenes használatba adott több tízezer tananyagelemmel bővül. Hozzáférhetőek hét országból érkezett 17, különböző nyelvű és formátumú digitális tananyagok.

A tartalom tervezésének és kivitelezésének pedagógiai és pszichológiai szempontjai

Pedagógiai szempontok:

nevelési és didaktikai célok, követelményrendszer, tanulók céljai és igényei (vonzó tartalom, újdonság), önálló feldolgozási lehetőség (előzetes tudás, alapvető médiatechnológiai ismeretek elsajátítása), felhasználó-központú tervezés (könnyű információkeresés, egyértelmű és egyszerű kezelés), visszacsatolási lehetőség, az eredmények értékelésének és elemezésének lehetősége.

Pszichológiai szempontok: Elágazásos program használata (mely során a tanulóknak többféle lehetőségük is van a tananyag elsajátítására), motiváció (figyelembe kell venni a tanulási feladat természetét és az egyéni különbségeket), tanulók figyelmének és érdeklődésének fenntartása.

Tartalmi szempontok: Naprakészség, szemléltetés és szimuláció integrálása a tananyagba, szakmailag támadhatatlan, rugalmas, felhasználóbarát és moduláris felépítés.

Szerkesztési szempontok: Tartalmazzon különböző médiaelemeket, biztosítson magas szintű navigációt a könnyen kezelhető ikonokkal + Logikus menüfelépítés

A szöveg megjelenítése: jól áttekinthető, a tipográfiai szabályok betartásával készüljön, arányos szövegmennyiséget tartalmazzon, jó olvasható, megfelelő betűméretű legyen, ne tartalmazzon helyesírási hibákat,fontos kiemelések következetes rendszere(első-, másod-, illetve harmadrendű)

Hang minősége: érthető, világos szövegzetű, megfelelő beszédgyorsaság, élvezhető hangminőség, egységes hangerő.

Képek szerkesztése: a képek nagysága arányos legyen a szöveggel, jó felbontás, kerüljük a túl bonyolult ábrákat, mindig ugyanazon a helyen jelenjenek meg a képek a képernyőn, jó digitalizált minőség az álló- és a mozgóképek esetén.

Animációk: összhang a képek és a hanganyagok között, hiperhivatkozások, jó működés, egyszerű és egyértelmű visszatérés a tananyaghozl, a lejátszás megfelelő sebessége, könnyű ismételhetőség.

A módszerek

Csoportmódszerek

A kollaboratív tanulási környezetek

A tanuláselméletek közül az együttműködésen alapuló tudásszerzéssel kapcsolatos elméletek fontosak. Ilyen a konstruktivista pedagógia, tudásépítő koncepció), amely a tanuló iskolai és informális tanulás során szerzett ismereteire és tapasztalataira egyaránt épít. A konstruktivista modellben a tanár az edző, a mentor és szakértő szerepeit váltogatja, a tanuló pedig aktív tudáskonstruáló, a tanulási folyamat egyenrangú részvevője. A számítógéppel segített kollaboratív tanulás (CSCL – Computer Supported Collaborative Learning) hozzásegít a szerzett tudásépítő pedagógiai paradigmához és a társadalmi elvárásokhoz, a szociális kompetenciák fejlesztésének igényéhez is.

A számítógéppel segített, kutatás alapú együttműködő tanulás (inquiry based learning) klasszikus példája M. ScardaMaliaés P. Bereiter kanadai kutatók tanulási környezete, a Számítógéppel Támogatott Nemzetközi Tanulási Környezetek (Computer Supported International Learning Environments, CSILE). Ez a számos európai országban használt virtuális tanulási környezet (amely például Finnországban a kollaboratív tanulás országos licensszel támogatott terméke). A CSILE a problémaközpontú tanulás (problem based learning) digitális eszköztárát tartalmazza, így segíti a tanárt és diákjait a tanulási folyamat kollaboratív kutatási folyamattá alakításában.

A kollaboratív együttműködés és tudásépítés egyik viszonylag új modellje a trialogikus tanuláselmélet (trialogical learning theory), mely a kölcsönösen, kö- zösen készített vagy módosított objektumokon, tartalmakon keresztüli tanulást jelenti. a trialogikus tanulás a két vagy több személy közötti olyan interakcióra helyezi a hangsúlyt,ahol a harmadik résztvevő maga az objektum, vagyis tartalom, amelyet közösen hoznak létre, vagy dolgoznak fel. A konstruktív pedagógia:

A tanulók előzetes tudására épít

Az ismeretanyag közvetlen felfedezésen alapuló bemutatása, cselekvé- ses tanulás

Folyamatos (ön)kifejezési lehetőség

Multikulturális szemléletmód – könnyű kapcsolódás a környezetet hasz- náló hazai és külföldi csoportokhoz, közös munka azonos digitális tan- eszközökkel

Több érzékszerv használata a tanulásban

Nem a produktum, hanem a folyamat a fontos, és ezt a tanár és a tanu- lók egyaránt jól követhetik. Párbeszédeiket, terveiket, a munka közben készülő vázlatokat, félkész, később jelentősen módosított alkotásokat a tanulási környezet megőrzi.

Számos magyar iskola használja a Fle 3 – a Jövő Tanulási Környezete (Future Learning Environment) kollaboratív tanulástámogató szoftvert. ben, amely az alkotásra és a tudás fejlődő kifejezésére összpontosít. A Vízjelek innovációs program során például gyerekek mini projekteket hajtottak végre; az iskolájuk közelében levő folyóvízről vagy állóvízről környezeti, kulturális, művészeti felvételt készítettek. Ez azt jelentette, hogy mértek, a helyszínen kémiai vizsgálatokat végeztek és a vízhez kapcsolódó kultúrtörténeti, művészeti eseményeket írtak le. A Fle3 keretén belül zajló munkában a diákok felhasználóként vesznek részt. A felhasználókat a tanár hívja meg a rendszerbe amelynek három fő része van: a Kuckó (Webtop), a Tudásfa (Knowledge Building) és az Ötletház (Jamming)

A Kuckó minden felhasználó saját területe. A téma feldolgozása során összegyűjtött képek, szöveges információk, linkek tölthetők fel ide. Egyéni terület, de a többi tanuló is bármikor betekintést kaphat az itt tárolt információkba.

A Tudásfa: a csoportos tanulás strukturált kommunikációs környezete, ahol a tanulók fó- rumrendszeren keresztül lépnek egymással kapcsolatba.

Az Ötletház: a szabad asszociációk, a kreatív együttgondolkodás színtere, ahol a diákok „ötletmorzsák” létrehozásával segítik a közös felfedező munkát. Mód van itt rajzok készítésére is, így szerepet kap a vizuális gondolkodás.

ALeMill kollaboratív tudásmegosztó környezet, a CALIBRATE Projekt LRE tananyag-adatbázisához kapcsolódó tananyagkészítő rendszer. A LeMill, lévén egy együttműködő, közösségi munkakörnyezet, az együttműködésben résztvevő személyek megtalálására is lehetőséget ad a Közösség oldalon. latáról, lehetőségeiről és jellemzőiről. A LeMill használatához igen sok nyelv közül választhatunk: cseh, német, angol, spanyol, észt, finn, francia, magyar, arab, litván, lengyel, orosz, svéd.

MELT néven bővített LRE adatbázis: előnye, hogy sokkal részletesebb meta-adatokkal (a tananyagelemekről szóló, ezek felhasználását segítő háttér-információkkal) segíti a tanárok tájékozódását.

Projektmódszer, multimédiás projektek tervezése

- hazánkban leginkább elterjedt - gyakorlati jellegű feladatok - DDM-E modell: döntés (tanár által), tervezés (a munka lépésekre, részfeladatokra való bontása, tanulócsoportok kialakítása), megvalósítás és értékelés (produktumok bemutatása, egymás értékelés is)

Vitamódszer

- összetevői: a világos érvelés, a partner közléseinek megértése, értékelése és a saját álláspontot érthetően, meggyőzően tükröző válaszadás (141.o.) - életszerű helyzetek - vitakövető szoftverek - Kollaboratív, Vita-alapú Tanítási Módszer (Collaborative Argumentation-Based Learning, CABLE): a tanári értékelésnél hatékonyabb MAPIT: közös napirend, előkészítés, mindmap formájában adja vissza az elhangzottakat azok írott reprezentációja alapján, felhasználási példák (ld. 146-147.o.)

e-PBL probléma alapú tanulás

- médiák bevonása a tanulásba

- információs műveltség

- beszélgetések, közös munka ötvözése

- folyamat: problémahelyzet felvetése, helyzet megismerése: probléma-e? mit tudunk róla?, ötletgyűjtés, feladatfelosztás a csoporttagok között, információgyűjtés és -megosztás a többiekkel, megoldás megfogalmazása, értékelés

- a tanár = gondolkodási folyamat segítője, a kutatás stratégiájának esetleges modellezője, a felfedezés irányítója

Online kommunikáció

Windows Live Messenger A Messenger az egyik legnépszerűbb azonnali üzenetküldő program. Testreszabható, lehetőség van a szöveges üzenetek mellett hangklipek, vagy szabadkézi rajzok küldésére konferenciabeszélgetések folytatására.

Windows Live Fotótár A program rendezi képeinket naptárszerűen. A képeket elláthatjuk címkékkel, melyek alapján képeket kereshetünk. A képeken javítások végezhetők,

Windows Live Spaces (http://spaces.live.com) A Live Spaces egy személyes oldal, itt írhatunk blogot, tölthetünk fel fotókat, különböző albumokat készíthetünk, ismerősökkel való kapcsolattartás eszköze is, bejelölhet- jük barátainkat stb...

SkyDrive (http://skydrive.live.com/) Egy személyes tárhely, ahol bármilyen fájl tárolható. A fájlok feltöltése egyszerű: „fogd és vidd” módszerrel belehúzhatjuk fájljainkat a kívánt SkyDrive mappába.

Az egyéni tanulás támogatása A személyes tanulási tér

Az egyéni tanulás támogatása A személyes tanulási tér A nyolcvanas években megszületett Net Benszülöttek személyes tanulási térre vágynak, ahol nemcsak felhasználói, de alkotói szerepet is biztosít nekik kísérő- jük a tudásszerzés útján: az iskola vagy a munkahely. A Net Bennszülöttek (s pél- dájuk nyomán mi, idősebb e-tanulók is), magunk kívánjuk meghatározni tanulási folyamatunk minél több összetevőjét.

ÉRTÉKEK ÉS ÉRTÉKELÉS

Értékelés

– számítógép alapú tesztelés, online tesztkörnyezet, adaptív tesztelés

- számítógép-használat tesztelés során

A számítógépes és Internet alapú tesztelés kulcsfogalmai

Technológia alapú mérés-értékelés (elektronikus tesztelés és e-tesztelés): „magában foglalja az összes olyan mérési-értékelési rendszert, amelyben az adatgyűjtésre valamilyen információs-kommunikációs technológiai eszközt használunk.” (199.o.) - A számítógépes mérés-értékelés: kérdésfeltevés, válasz, értékelés számítógéppel

- A hálózat alapú mérés-értékelés: adott számítógépes hálózaton belül történő tesztelés-értékelés

- Az Internet alapú mérés-értékelés: tesztelő szerverhez való csatlakozás Interneten keresztül

A számítógépes mérés-értékelés kulcsfogalmainak hierarchikus viszonya

technológiai alapú mérés-értékelés alkalmazott médium alapján = számítógép alapú, hálózat alapú és internet alapú mérésértékelés Másik csoportosítás a feladatlapok, feladatok, itemek típusa, személyre szabottsága alapján.

Online környezet

- képernyő, egér, billentyűzet, érintőképernyő, egyéb elektronikus eszköz

- azonnali értékelés, eredmény rögtön kész

- objektívebb (a tanárok szubjektivitásával ellentétben)

- az adatok gyorsan aktualizálhatók

- kiépítése költséges, de utána megtakarítási lehetőségeket kínál

A tesztelés típusai az egyénre szabottság mértéke szerint

Lehetőségek:

- linear testing: ha a feladatokat egybefűzve adjuk a diákoknak

- a feladatokat véletlenszerűen választja ki a gép, mi csak az elvégzendő feladatok számát (mennyiségét) adjuk meg

- részteszt

- feladatcsoportok – definiáljuk, hány feladatot kapjon a diák az adott csoportból

A számítógépes adaptív tesztelés

- adaptivitás: a vizsgázók az előző feladataik megoldása alapján kapnak újabbat

- diagnosztikus felmérés

- könnyen összevethető a többi diák eredményeivel

- személyre szóló tesztelés

A számítógép alapú mérés-értékelés és a PISA-vizsgálatok

- hamarosan a PISA-tesztek is adaptív alapúakká válhatnak

Perspektívák és problémák

- a tesztelés megvalósításának „alapfeltétele a megfelelő hardver és szoftveres környezet megteremtése az iskolákban és a tesztelés központjában” (208.o.)

- fontos a társadalmi feltételek megteremtése (a felhasználóknak meg kell ismerniük ezt a lehetőséget)

- informatikai jártasság – nélkülözhetetlen?

- Ugyanazt a tudást méri a papír-alapú és a számítógépes teszt?

A jövő iskolájának pszichés komfortja

Az iskolai légkör - fontos szerepet játszik az iskolában dolgozók és tanulók közötti kapcsolat. A tantestület mintát szolgál a tanár-diák kapcsolatban is.

Az iskola harmonizálása

- az iskolavezető, mint kulcsszemély a kapcsolatok alakulásában

Az iskolapszichológus

- elsődleges feladata a konfliktuskezelés

Konfliktuskezelés – elhárító mechanizmusok

Az erkölcsi normák és értékek felvállalása a stabilizálás egyik feltétele

- Durkheim „homo duplex” modellje

- Kohlberg

A tudásszerzés komfortja

- az IKT eszközök használatának természetessé válása

- a motiváció fontossága