Mikor csatlakoztam a konnektivista módszertanosokhoz, és szembesültem a második feladattal, miszerint heti kettő blogbejegyzést kell tenem, megoldásként agyam először Asimovot és Gaia bolygólyát dobta ki megoldásként. Agyam nyugágyas fele később javasolt egy másik megoldást is: adddd bee a múlt félévben készített kémia módszertanos cikkedet! Apró adagonként.... így jó pár hetet letudhatsz... Tegnap megfőztem két napra a családnak (még sütit is!) és férjem szerint már így semmi akadálya, hogy nekilássak az Asimovos verziónak. Tinikorom ( 22-27 éve uhhh...) egyik kedves olvasmánya Asimov Alapítvány trilógiája volt. Az évek távlatából már nem emlékszem a hősök, bolygók, települések neveire, de még a fő történésekre sem. OK ne nevessetek! Őszintén csak egy valamire emlékszem, de az tiszta és világos: van egy Gaia nevű bolgó, melyen emberek élnek. (a Föld radioaktív katasztrófája elöl menekültek el, és több tízezer éve(?) népesítették be azt.) Ezek az emberek különleges kapcsolatban állnak egymással és a bolygó más élőlényeivel szerves és szervetlen anyagaival. Az a különleges, hogy mindannyian egyetlen organizmus részének tekinthetők. Ha egyikük hall valamit, azt egész Gaia hallja, ha egyikük érez valamit, akkor azt egész Gaia érzi. Természetesen minden tag függetlenedhet is veszély esetén ettől a szervetlen-szerves-élő egységtől. Kb úgy működhet a dolog, (leporoltam a könyvet) hogy az ember " egy sűrű tömegben lépked. Sok mindent lát, hall, esetleg utóbb egyre-másra vissza is tud emlékezni. Ha kellőképpen stimulálják az agyát, még az is megeshet, hogy mindent fel tud idézni, de általában mégiscsak az a helyzet, hogy nem törődik vele. Hagyja, hogy a dolgok menjenek a maguk útján. Előfordulhat, hogy egy idegenek között lejátszódó érzelmes jelenetnek lesz a tanúja, és esetleg föl is kelti a figyelmét, de mivel nem tartozik magára, hát nem törődik vele... elfelejti." Általában az elkülönülésnek 'számukra " nincs semmi értéke...Gaia ezt megfoghatatlannak tartja. Hogy valaki ne akarjon rész lenni... ne akarja, hogy hallják a hangját... hogy tanúi legyenek a cselekedeteinek... hogy érzékeljék a gondolatait..." Gaián nincsenek dokumentumok, irattárak, "Gaia nem rendelkezik írásos anyagokkal, nyomtatott szövegekkel, filmekkel, számítógépes adatbankokkal, semmivel." 'Gaiának emlékezete van' "Gaián élő valamennyi agy összességében sokkal több adatra emlékszik, mint egyetlen agy" Alapvető fontosságú dolgok benne vannak minden agyban, de ha elvontabb, s Gaia elméjének csak kis hányadában szerepel, akkor szükség esetén előhívhatják... igaz, ez hosszabb időbe telik, mint ha az emlék széles körben volna ismert... Ha valaki kíváncsi valamire, akkor nem kell könyvtárakban, adatbankokban utánanézni, hanem egyszerűen csak letapogatja Gaia agyát. Az adattárolás nem csak az emberi agyakban, hanem állati agyakban, csakúgy, mint növényi szövetekben és a bolygó ásványi anyagában is történik. Gaia emlékeinek többsége a kövekben rejtőzik. Kicsit sokáig tart, míg "megelevenítik" ezért általában bennük élettelen adatokat raktároznak, melyeket normális körülmények között ritkán hívnak elő. Ha meghal valaki, az adatok nem vesznek el. "Amikor a halál beállta után az agy lassú bomlásnak indul, ezek szép lassan kiáramlanak és szétoszolnak Gaia más részeibe. És amikor a csecsemőkkel együtt megjelennek az új agyak, melyek a növekedés során mind szervezettebbekké válnak, nemcsak személyes emlékekkel és gondolatokkal, hanem más forrásokból származó tudásanyaggal is megtelnek" . A nevelés teljesen automatikus folyamat. Ha bolygó egyetlenegy szuperagyat képvisel, 'hol itt a lehetőség az ellentmondásra, az egyet nem értésre? ... A történelem nagy lázadói miféle esélyt kaphatnak Gaián? " Nem szükségszerű, hogy Gaia minden megjelenési formája elfogadja a közös álláspontot...... Egyetlen organizmuson belül a zavar nem léphet át egy határt, különben a működés sínyli meg. Ha teljesen megállítani nem is, azért lassítani lehet a haladást és a fejlődést. "Gaián nem esik az eső, ha ő nem akarja" Ha talajnak nedvességre van szüksége, s ez a szükséglet fontosabb, mint az egyén vágya a napfény után, akkor esik. "Gaia ... hazudni sem szokott. Egy szigetember – az az egyén, aki elszigeteltségben elmondhat valótlanságokat. Az ilyen korlátok között él, s éppen mert korlátok között él, tele van félelemmel. Ezzel szemben Gaia hatalmas mentális képességgel rendelkező, bolygóméretű organizmus, tehát nem ismeri a félelmet. Merőben szükségtelen, hogy Gaia hazugságokat mondjon, s a valósággal ellentétes képet fessen magáról." "Gaia nem más, mint a kényelem- és biztonságérzet, vágyának egy egész bolygóra való kiterjesztése" Gaiainak lenni "egyfajta örömérzés. Van egy mondás, amely szerint az az igazi öröm, ha a szomjhalál szélén álló ember egy korty vizet ihat. Átéli mindazt a gyönyörűséget, amit milliárdnyi ember érez külön-külön. Ez nem afféle egyenletes öröm, ha az lenne, el is múlna egykettőre. Vibráló... csillámló... lüktető ritmusa van, amely nem engedi el az embert. Ez nagyobb öröm... nem, nem, jobb öröm, mint amit az ember egyénileg valaha is képes átélni." "Képzeljünk el olyan egysejtűeket, melyek emberi mértékű tudattal és gondolkodási képességgel rendelkeznek, és képzeljük el, hogy megnyílik előttük a többsejtű lénnyé válás lehetősége. Vajon ezek az egysejtűek nem siratnák el az egyéniségük elvesztését, és nem panaszolnák fel keserűen, hogy a jövőben kénytelenek lesznek egyéniségüket beolvasztani egy mindenre kiterjedő organizmusba? És ugye hogy nem lenne igazuk? Egyetlen sejt el tudná egyáltalán képzelni, milyen hatalmas egy emberi agy?" Asimov 1941-ben 21 évesen ( a Columbia Egyetem kémiai fakultásának végzős hallgatójaként) írta ezeket a gondolatokat. Én kb 1983-ban, 12 évesen olvastam ezt a science fiction trilógiát, nem gondoltam arra, hogy huszonvalahány év múlva Jules Verne féle jós-íróként fogom őt emlegetni. Mit jósolt ő meg? Az emberi agyak összekapcsolását, és a benne rejlő határtalan lehetőségeket. Ime itt van, feltalálták: a neve INTERNET (facebook, twitter, mindmeister, iwiw, prezi, stb.)